
A Szentföld egyik legvonzóbb és legváltozatosabb vidéke a Jordán folyó völgye, amelyhez oly sok bibliai esemény kötődik, ahol oly sokszor jelent meg az Úr a próféták és a kiválasztottak előtt. Ez a völgy geológiailag is különleges, hiszen jóval a tengerszint alatt fekszik, az úgynevezett Szíriai árok legmélyebb vonulatában helyezkedik el. A Genezáreti tó, amelyen a Jordán egyszerűen keresztülfolyik, már 200 méterrel a tengerszint alatt található, s ettől kezdve folyamatosan halad a közel 400 méterrel a tengerszint alatt található Holt-tenger felé. A kanyargós Jordán-völgy az elmúlt évszázadok során folyamatosan változott, s az olykor meander-vonalakat kialakító folyó medre - említettük már - nem mindig ott húzódott, ahol most.

A modern nagyváros Izrael gazdasági, pénzügyi és szórakoztató-központja. A Földközi-tenger partján elterülõ Tel-Avivnak (egybeépülve az ókori Jaffa kikötõvárossal) kö rülbelül 600 000 lakosa van. A városban nincsenek õsi romok, vallási emlékhelyek, de a kevés lát nivalót ellensúlyozzák a több mint tíz km hosszú tengerpart gyönyörû strandjai. Tel-Aviv nagy vonzereje gyönyö rû tengerpartjában rejlik. A több mint tíz kilométer hosszú – a vá ros északi kikötõjétõl Jaffa óváro sáig húzódó – partra a városlakók nem csak fürdeni járnak ki, sportolási és pihenési lehetõség is bõven vár rájuk.
A város neve (héberül Jafó, görögül Joppé) a Bibliából jól ismert, hiszen itt volt az ókori Izrael legnagyobb tengeri kikötője. Innen indultak útjukra a Földközi tengeren Salamon király híres hajói, innen kívánt elmenekülni a bibliai Jónás próféta is. Az ősi város neve héberül szépfekvésűt jelent, hiszen a többnyire csendes öbölbe ereszkedő vár dombja valóban tetszetős látványt nyújt az ide érkezőnek. A közelben folyik a tengerbe a Szentírásból jól ismert Jarkon, valamint a hasonló nevű Rakon patak.
Jeruzsálem Izrael kulturális fővárosa és vallási központja. A keresztények, a zsidók és a mohamedánok egyaránt szent városként tekintik. A Júdeai-hegység közepén, 800 méter magasan található város manapság két fő részből tevődik össze. Az egyik a fallal körülvett, viszonylag kis területen található Óváros, a másik pedig a jóval nagyobb Újváros. A város 4000 éves történelme során rengeteg háborúban vett részt, felváltva uralták a várost a keresztények, a zsidók és a muzulmánok. Ez ma is rányomja bélyegét a város látképére, ugyanis templomok, mecsetek és zsinagógák egyaránt megtalálhatóak a városban.
A Sziklamecset az iszlám négy csodája közül a harmadik. Mekka és Medina mecsetje után következik, de megelőzi Damaszkusz mecsetjét. Abdal-Malik ibn Marván kalifa építette Kr. u. 685 és 691 között. Már eredetileg is zarándokhelynek épült. Ez az iszlám első monumentális épülete. Igen gazdag mozaik - fajansz- és márványdíszítésekben, amelynek jó része az építés után több száz évvel készült. Az oszmán törökök 45 ezer perzsa csempével rakták ki. Maga a kupola, mely sokak számára Jeruzsálem jellegzetes szimbóluma, eredetileg fából készült és aranylemezekkel fedték be. Az arany-alumínium ötvözetből készült és Korán-idézetekkel ékesített jelenlegi kupolát 1963-ban fejezték be. A mecset alapvetően nyolcszög alaprajzú, így sokkal inkább a római és a bizánci építészet jellegzetességeit mutatja. A keresztes hadjáratok alatt a keresztények és a muszlimok egyaránt úgy hitték, hogy a Sziklamecset valójában Salamon Temploma, vagy legalábbis annak egy része.
Az Óvároson kívül található templom azon a helyen áll, ahol Arimateai József eltemette Krisztus testét egy "kertben" ásott sírgödörbe. Ez nem messze történt a Golgotától vagy Kálváriától, ahol Jézust keresztre feszítették. A Szent Sír templom története, (ahova József temette Jézus testét), 135-re nyúlik vissza, amikor Hadrianus római császár földig rombolta Jeruzsálemet s e szent helyen Vénusz tiszteletére emeltetett templomot. Mikor Heléna (a későbbi Szent Ilona), az első keresztény császár, Nagy Constantinus anyja 326-ban elzarándokolt Jeruzsálembe, Makariosz jeruzsálemi püspök segítségével azonosította a pogány templom alatti sírboltot. A sír egyik oldala nyitott, és egy kereszt jelöli, ez a Kálvária helye. Constantinus leromboltatta a templomot s helyén bazilikát, téglalap alakban elrendezett épületegyüttest, emeltetett. A 335-ben felszentelt együttes záró motívuma a Krisztus feltételezett sírhelye fölé épített kör alakú szentély, az Anasztászisz rotunda. Ide tartozott még egy árkádos udvar, a Golgota, más néven Kálvária-domb feltételezett helye, ahol Jézust keresztre feszítették, valamint a Mártírium templom, ahol istentiszteleteket tartottak.
A Siratófal a jeruzsálemi óváros vallásiemlék-együttesének, a Templom-hegynek a része. Szent hellyé azért vált, mert közel esik a Templom-hegyi Szentélyek Szentélyéhez, a zsidó vallás legszentebb helyéhez. A fal a második szentély egy máig meglévő része, amely érintetlenül maradt a szentély lerombolásakor. A Siratófal hatalmas kőtömbökből épült, úgy helyeztek egymásra, hogy semmilyen kötőanyagot nem használtak. A kőtömbök között találhatunk akár 100 tonnás darabokat is. Egy zsidó hagyomány szerint Isten szellem még mindig ott lebeg a fal felett, ezért sokat járnak ide imádkozni. A nap bármely szakában találkozhatunk imádkozó férfiakkal és nőkkel.
Menóra-szoborA jeruzsálemi menóra elkészítésére 1952-ben kapott megbízást Benjamin Elkáná. A mű 1956-ban készült el 4.57 x 3.65 m méretben. A menóra 1966-ban - a Kneszet elkészültekor - került mai helyére. Korábban az Izraeli Parlament King George utcai portálja előtt állt. E monumentális alkotás több, mint négy tonna súlyú, s 29 reliefet tartalmaz.
Egy 500m hosszú föld alatti folyosó és termek együttese, amely párhuzamosan halad a Nyugati Fallal, Jeruzsálem óvárosának épületei alatt. Különlegessége, hogy a második templom idejéből megmaradt eredeti fal és út mentén járva, találkozhatunk a Nyugati Fal legnagyobb kövével, amelyet a valaha emberi erővel megemelt legnagyobb kőnek tartanak (13.6 m hosszú, kb. 4 m széles és 570 tonna, nehezebb, mint az egyiptomi piramisok bármelyik építőköve). De van itt ókori vízvezeték, nagycsarnok, sok régészeti lelet és még egy kis zsinagóga is (ami a hagyomány szerint ma a legközelebbi hely az egykori Szentek Szentjéhez).
Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai
Az intézmény összefoglalja a Templom-hegy területén és környékén folyó ásatások legújabb eredményeit, amelyek segítségével a látogató képet kap a második Templom idejének Jeruzsáleméről (Ofel, Hulda-kapu, rituális fürdők stb.). A park részét képezi a Virtuális Rekonstrukciós Központ is, amely a legfejlettebb technikával kombinálja a régészeti leletek bemutatásának változatos lehetőségeit: a kiállítás egyik fénypontja a virtuális valóságban bemutatott heródesi Templom-rekonstrukció, éppen olyan formában, ahogyan lerombolása előtt kinézett.
A Holocaust Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága 1953-ban alapult. A jeruzsálemi „Har Hazikaron”-on, (Emlékhegyen) elterülő több hektáros komplexum jelenleg nagyméretű változásokon megy keresztül építészeti, strukturális és tematikai szempontból is. Yad Vashem egyik fő célja, hogy ne csak az áldozatok számát ismerjük, hanem próbáljunk meg emberként, egyénként emlékezni rájuk. Ezt a célt szolgálja a Nevek Csarnoka, ahol a Holocaust ádozatainak nevei, személyes adatai vannak összegyűjtve, mindenkiről egy Emléklap, esetleg egy fénykép. A csarnokban az örökmécsesek mellett kadist is mondanak a hozzátartozók, imádkoznak az elhunytakért, hiszen sokak számára ez az egyetlen sírhely, ahol ezt megtehetik. 1956 óta tiszteli meg Yad Vashem azokat a nem zsidó embereket, akik életük kockáztatásával mentettek zsidókat a Holocaust alatt. Minden Világ Igaza ültet egy örökzöld fát Yad Vashemben, ami a nevét viseli, ezzel jelképezve, hogy „aki egy embert ment meg, egy egész világot ment meg”.
Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifa-i öbölben, kb 90 km-re északra Tel-Aviv városától. A tengerparti város a Kármel-hegy lankáiig nyúlik. A természeti adottságokhoz igazodva három szinten épült: az alsó szint, amely a tengertől visszahódított területre épült, kikötő és kereskedelmi központ. A középső szint régebbi házakból álló lakónegyed, míg a legfelső szinten a gyorsan fejlődő környék fákkal szegélyezett utcái, parkjai és fenyőerdői a lenti ipari területekre és a fehér-homokos partra néznek.
Bahá'í -kertekA legszebb latnivaló a "Bahá'í Gardens", ami egy 18 szines lepcsős-teraszos kertrendszer. A Bahá'i hit világközpontját is itt csodálhatjuk meg. Ez az aranykupolás épület egy szép kertben fekszik a domboldalon. Belépni csak hosszúnadrágban (pontosabban térd alá érô nadrágban) lehet, és ezt az egyenruhás ôrök igen szigorúan veszik. A bejárat mellett magyar nyelvû tájékoztató is van, és ebbôl megtudhatjuk, hogy a Bahá'i hit egyesíti magában az összes világvallás haladó gondolatait, és mint ilyen, a valóban egyedüli, igaz vallás, melynek alaptétele, hogy szeressük egymást.
Az új izraeli állam megalakulása után 1949-ben csupán egy rendõrõrs jelezte a mai Eilatot, ám a tenger azurkék ragyogása, a környezõ hegyek vöröses komorsága, a bibliai helyek közelsége egyre több turistát csalogatott ide a világ minden tájáról. A város nem annyira mûemlékei, mint inkább természeti kincsei miatt oly megkapó. Igazán csak a búvárok tudják, hogy milyen különlegesen gazdag itt a Vörös tenger élõvilága, sõt õk azokról az elsüllyedt hajókról, ókori gályákról is sokat tudnak mesélni, amelyek a tenger mélyén alusszák örök álmukat.
A Korallparton, mely a város szállodákkal teli központi részétõl csupán 5 kilométerre húzódik, a part közelében káprázatosan szép korallzátonyok húzódnak meg, a közelben, a víz alatti obszervatóriumban pedig szinte karnyújtásnyi távolságból figyelhetjük meg a ritka korallokat, a foltos és ragyogóan sárga dobozhalakat. De ügyeljünk a közönséges szikladarabokhoz megtévesztõen hasonlító ám halálosan mérgezô szirti halra! A Vörös-tengerre nyíló ablakokon túl pedig speciális akváriumban csaknem teljes egészében megcsodálhatjuk a tenger élõvilágát, a cápáktól, a rájákig. Üvegfenekû csónakokról felülrõl élvezhetjük a színpompás halak táncát. Eilat körül pedig a fennséges, kicsit misztikus Negev-sivatag nyûgözi le a látogatót. A szikrázó napon bejárhatjuk Avdat sírbarlangjait, bizánci romjait, a szemünk elõtt tárulnak fel Ramon-kráter 200 millió éves kôzetei. Timnában pedig Salamon király rézbányái fölött magasodó több ezer éves vörös Salamon oszlopok figyelmeztetnek arra, hogy bár szeretné, az ember soha nem lesz igazán úrrá a természeten.
A Negev-sivatag közepén fekvő nagyváros (ma az ország egyik legmodernebb városa) már a Biblia korában is nagy jelentőséggel bírt. Erre vezetett az időszámításunk előtti 3. évezredben az a Mezopotámiából kiinduló nemzetközi útvonal, a ”királyi út. Mielőtt Szodoma és Gomorra elpusztult volna, a Holt-tenger vidékén megsemmisült öt város érintése után itt haladt át a tengerpart (Askalon) irányába, hogy onnan Egyiptom országába vigyen. A város az ország déli régiójának közigazgatási központja, mely helyet ad többek között a Ben-Gurion Egyetemnek, a Soroka kórháznak és az Izraeli Berseba Sinfonietta zenekarnak.

A modern cionista mozgalom és a zsidó bevándorlás hozott csupán változást a város életében. Beér Seva egykettőre dinamikusan fejlődő nagyvárossá terebélyesedett. Számunkra, persze, az sem mellékes, hogy a város sok magyar származású lakossal rendelkezik. Kereskedelmi gócpont lett. A modern üzleti élet mellett a múlt egy darabja is megőrződött. A környék beduinjai ugyanis itt szerzik be szükségleteiket, és igyekeznek eladni sajátos, népmüvészeti árucikkeiket. A csütörtöki beduin-piac sok látogatót vonz. A városban számottevő ipart és újabban az ország első miniszterelnökének, Ben Gurionnak a nevét viselő egyetemet hoztak létre itt. Izrael egyetlen komoly vasútvonala is elér ide. A ”Negev fővárosa”, miközben megőrizte Ábrahám örökségét, a modern világ részévé lett. Húsz éve a városnak még 110 800 lakosa volt, ez a szám mára a folyamatos bevándorlás következtében 184 000 fölé nőtt. A városnak egyeteme, kórháza, szimfónikus zenekara van. A városban 60 elemi iskola, 39 középiskola működik és magán oktatási intézmények is vannak. A várost külvárosok sora veszi körbe, ezek közül Omer, Lehavim és Meitar zsidó népességű, míg a legnagyobb beduin városok Rahat, Tel-Sheva és Lakija.
Légvédelmi MúzeumA Beer-Shevatól 7 kilométerre nyugatra, a Hazerim támaszponton található múzeumban még az izraeli repülés legkorábbi emléke is látható az első izraeli repülőgép, egy Auster J-1 formájában. Az első arab-izraeli háborút a zsidó állam első légigyőzelmét arató Avia S-199 képviseli. A mellette kiállított Mustangon különleges bevetési jelek tanúsítják, hogy a gép a szuezi háborúban légcsavarjával vágta el az ellenséges telefonvonalakat. A kiállítás talán legismertebb gépe az a Mirage IIICJ, melynek orrát tizenhárom arab kokárda dekorálja.


Kedvelt közlekedési eszköz a taxi, ami egyáltalán nem drága. Az árról előre kell alkudni, és csak a célba érkezéskor szabad fizetni. Ha több ember utazik, akkor a taxi anyagilag jobban megéri, mint a tömegközlekedés.
Az országon belül a legjobb választás, ha busszal utazunk. Azon kívül, hogy olcsó, egyszerű és kényelmes, Izraelben jól kiépített a buszközlekedési hálózat, mind a közeli, mind pedig a távolabbi úti célok eléréséhez. A városokon belül meghatározott időközönként, pontosan járnak a buszok, míg a távolsági járatoknál pontos menetrend szerinti indulásokkal számolhatunk. Mindezt a világ egyik legnagyobb busztársasága, az „Egged” nyújtja.
Mindössze egyetlen vasútvonal van az országban, ezen napi egy járat közlekedik Haifa és Tel Aviv között. A buszhoz képest vonattal olcsóbb a közlekedés.
Minden vallásos ünnepnap előtti délután 14-15 órától a tömegközlekedés szünetel.
A városok közötti közlekedés is jól koordinált, és a helyihez képest nem drága (Tel-Aviv - Jeruzsálem: 18 sékel körül van).
Jeruzsálemben egyelőre nincs kötött pályás tömegközlekedés, az első, 14 km-es gyorsvillamos-vonal jelenleg épül, várhatóan 2010 végén lesz kész. A jeruzsálemi tömegközlekedés jelenleg kizárólag a buszokra épül.
A nyitva tartás banktól függ. Általában vasárnap, kedd, szerda 08:30-14:00
hétfő, csütörtök 08:30-13:00 és 16:00-18:00.
A hitelkártyákat és utazási csekket általában mindenhol elfogadják.
A küldeménykre vonatkozó akutális, részletes információk az alábbi táblázatban olvashatók:
http://posta.hu/kepek/upload/2009-07/izrael.pdf
Ország előhívó: 972
Telefonálás:
Hungary Direct: 1 800 9494 360

A magyar mobiltelefonok természetesen Izraelben is használhatók a roaming szolgáltatás segítségével. Arról, hogy az egyes szolgáltatók esetében a roaming használata automatikus vagy aktiváláshoz kötött, az illetékes magyar mobiltelefon-társaságnál lehet érdeklődni.

A gyógyszertárakban minden gyógyszer megkapható.

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.
Gépjárműlopás esetén:
Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.
Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:
1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.
2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.
3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.
Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.
Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!
Sürgősségi telefonszámok
Mentők: 101
Tűzoltók: 102
Rendőrség: 100
Élelmiszer üzletek
Vasárnap–csütörtök 08:00–22:00
Péntek: 08:00–15:00
Szombat: szombat kimenetelétől 23:00-óráig
Egyéb üzletek
Vasárnap–csütörtök 10:00–21:00
Péntek: 10:00–15:00
A zsidó üzletek péntek délutántól szombat estig, a muszlim üzletek pénteken (keresztény arab üzletek vasárnap is) zárva tartanak. A vasárnap mindenütt munkanap.
Izrael nem éppen a legolcsóbb országok egyike. Az árak a magyar árakhoz viszonyítva 150-200 %-osak.
Ajánlott azon üzletekben vásárolni, ahol látható a „Turisztikai Minisztérium által ajánlott” tábla.
Izrael Államban a terrorakciók veszélye csökkent, de véglegesen nem szűnt meg. A szenthelyek többsége látogatható. A Palesztin Nemzeti Hatóság területére az átjutás azonban nehézkes, az ottani biztonsági helyzet kiszámíthatatlan. Betlehem városa jelenleg látogatható. Ezúton hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az Izraelbe érkező magyar állampolgárok szigorú ellenőrzésre számíthatnak a repülőtéri beléptetés során. A beutazni kívánó turistáknak fel kell készülniük arra, hogy a bevándorlási tisztek hosszabban kihallgatják őket, illetve szigorúan kérik a beutazás feltételeit igazoló dokumentumokat (szállásfoglalás és/vagy meghívólevél, retúr repülőjegy, költőpénz). Ez utóbbiak közül bármelyik hiánya, illetve a beszélgetés nem megfelelő eredménye a visszafordítás veszélyét rejti magában.
A helyiek első benyomásra barátságtalannak tűnhetnek, de valójában közvetlenek és segítőkészek. A szent helyek látogatásakor hölgyeknek karokat és lábakat elfedő ruházat ajánlott. Izraelben a hagyományokat tisztelik, de ritkán követik. Tel-Avivban jóval több az éjjeli mulató, mint a zsinagóga, kevés étterem tartja be a kóser étkezési szokásokat, s a szerény öltözék helyett apró bikinik és feszes ruhák uralják a női divatot. Így van ez az ország nagy részén, sőt még Jeruzsálemben is ahol pedig az ortodox zsidóság és a jelentős palesztin kisebbség konzervatívabb életmódot diktál a világias szemlélet uralkodik.
Ünnepek
220 V. Az országban többnyire hárompólusú csatlakozókat találunk, de az esetek többségében használható a kétpólusú is.
Izraeli konyháról valójában nem beszélhetünk, mivel csak étkezési szokások vannak, és az ételek más kultúrákra is jellemzőek. Mivel igen sok országból vándoroltak vissza ide a zsidók, ezért igen sokszínű a paletta, mindenki hozta magával az adott ország ízvilágát. Két nagy részre osztható a konyhai tradició; egyik a Kelet- és Közép-Európai, a másik a Földközi-tenger mediterrániumi népeinek hagyományai. Például a sóletet rengetegféleképpen készítik (ahány ország annyi íz), valamint a túrónak is 30 fajtája ismert. Jellemző étel a humusz (csípős fűszerekkel és olívaolajjal tálalt csicseriborsó-püré), a grillen sütött húsok, a saslik és a kebab. Országszerte rengeteg nemzeti vendéglő van a franciától kezdve az olaszon át a kínaiig, de a legnépszerűbbek a keletiek. Igen gyakoriak az utcai árusok, akik falafelt árulnak. Az izraeli konyhára igen jellemző a rengeteg féle saláta. Szinte az összes húsételükhöz fogyasztanak valamilyen fajta salátát. A legkedveltebb nassolnivaló a beigel, ami különbözik az Európában megszokottól (ropogósabb, szezámmagos).
